Montessori Alapelvek lényege

Mária Montessori (1870-1952) olasz orvosnő hosszú, fáradságos harc és kutatás után dolgozta ki és alkalmazta először saját intézményében, ezt a pedagógiai módszert.

Maria Montessori módszere a gyermekek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki, amit a saját megtapasztalása után, elméletekkel támasztott alá. A tanulás új formáját teremtette meg az orvosnő. Középpontba a gyermeki fejlődés öntörvényűségét állította, célja minden egyes gyermek képességeinek maximális fejlesztése.

A gyermeki fejlődés fontos feltétele a szeretetteljes nevelői légkör kialakítása, amely mindig tiszteletben tartja a gyermek személyiségét. A gyermek próbálkozik, folyamatosan gyakorol, majd megszerzi a képességet, illetve a tudást. Elengedhetetlen, hogy a gyermek önállóan tudjon megnyilatkozni. A Montessori alapelvek egyik lényege, hogy mindent akkor tanítsunk meg a gyermeknek, akkor adjunk rá lehetőséget, amikor a gyermek arra érzékeny, amikor képes rá, ne mi mondjuk meg, mit mikor kell elsajátítania.

Maria Montessori mottója:

"SEGÍTS NEKEM, HOGY MAGAM CSINÁLHASSAM!"

A pedagógus ne váljon ennek akadályozójává. A gyermeket hagynia kell önállóan cselekedni ahelyett, hogy helyette próbálja kifejezni magát. A felnőtt nem nyomhatja el a gyermek kibontakozását. Arra kell törekednie, hogy a gyermek önállóan próbáljon cselekedni. A pedagógus nem irányítóvá, hanem segítővé válik. Segíti a gyermeket képességei kibontakoztatásában.

Ha hagyjuk önállóan cselekedni, akkor nevelhetjük őt a legeredményesebben. A gyermek önmagát neveli, fejlődését nem más végzi helyette. A felnőttnek meg kell teremtenie a gyermek korának, fejlettségi szintjének szükséges feltételeket. A gyermek környezetét úgy rendezzük be, hogy minden játék, fejlesztő eszköz az ő magasságában szabadon elérhető legyen. Tudjon szabadon megnyilvánulni, kifejezni szükségleteit. A berendezés a gyermek méreteinek megfelelő, kellő mozgásigényét biztosítva. Montessoritól származik a hagyományos óvodákból már ismert alacsony asztalok, székek, szekrények és a gyermekméretű mosdók. Úgy fejlesztette ki eszközeit, hogy azok nem csak tanulásra, a mozgásigény kielégítésére alkalmasak, hanem egyszerűségük miatt könnyen elsajátíthatók.

Montessori elvei szerint a gyermeket nem szabad korlátozni szabadságában, nem kényszeríthetjük semmire, DE az ártalmas cselekedeteket meg kell akadályozni és ki lehet küszöbölni. Ha a gyermek mozdulatlan és passzív, akkor a figyelmét is nehezebb felkelteni. Montessori pedagógiájában aktív munkával neveljük a gyermeket, amely által a megérti és elsajátíthatja a közösségi élet rendszerét. A gyermek önmagát ki tudja bontakoztatni, ezért előbb-utóbb megnyilvánul különböző egyéniségük.

Segítenünk kell, hogy az időt hasznosan töltse el, tevékeny legyen. Nem szabad helyette elvégezni a feladatokat, csak bemutatni az eszközök használatát és segíteni neki, hogy függetlenül tőlünk hajtsa azokat végre. A felesleges segítség akadályozza a gyermeket természetes erőinek kibontakozásában.